|
|
|
|
+1
|
| |
|
|
Válasz zetterberg40 hozzászólására (#10067) |
|
|
|
|
|
|
|
Szuper élménybeszámolók
|
| |
|
|
|
|
Chicago 2. rész: Jeremy Roenick életrajzi könyvéből kiderül, hogy 1988-ban elég durva helynek számított a United Center - akkor még Chicago Stadium - környéke. Egyszer annyira késő este jöttek ki a menedzserével, hogy már a taxisok sem merészkedtek oda értük. It felt like a fucking war zone - mondja, ami mindent elárul.
A boltoknak golyóálló volt az üvege, és ha a pultosnak nem voltál szimpatikus, aznap nem vettél tejet. Azt írja, azon az éjszakán gyalog indultak a belváros felé, egy ideig senki sem foglalkozott velük, ám száz méter után egy fazon kiszúrta őket és oda kiáltott nekik a túloldalról.
"Oh, két kibaszott fehér fickó pont ilyenkor. Mázlitok van, hogy nem érek rá, különben kurvára kirabolnálak titeket. De nézzétek csak! Ott jön két fazon! Majd ők felvágják a fehér seggeteket."
Velük szemben valóban feltűnt két sötét alak, de szerencséjükre megérkezett a CTA 20-as busza, és nem került sor a találkozásra. Ezt csak azért mesélem el, mert a múlt héten én is rendre a CTA 20-as járatával közlekedtem a Madisonon, és minden egyes nap eszembe jutott Roenickék sztorija. Különösen az estéimet fűszerezte meg…
Persze már nem egy war zone a környék, de találtam olyan boltot, aminek nem volt kilincs az ajtaján, csak belülről nyitották - ha megbíztak benned. Amúgy a négus parám fokozatosan elillant. Az gyorsan kiderült, hogy ez az ő környékük, és a házigazdámon kívül kevés fehér lakik arrafelé, de ügyet sem vetettek rám. A buszon időnként megszólítottak, egyszer például egy nénike, aki azzal nyitott, hogy my fucking knee is sucks, amit együtt érző mosollyal nyugtáztam.
Visszatérve az első irományom végéhez… Miután John Wiedeman a liftesfiúkon át a szakácsig, mindenkinek bemutat, elmondja, hogy a meccs második szünetében vacsora, siessek, mert szuper a konyha. Enjoy the game - szinte felszólít, de nem kell mondania, órák óta úgy izgulok, mint amikor nagycsoportban körbe álltuk a karácsonyfát és kiszúrtam alatta a kukásautót.
A helyemhez megyek, lepakolok, és bámulom a tök üres jeget. Itt délután hat, otthon éjjel egy van. Agyalok, megpróbálom kiszámolni, hogy 20 év alatt hányszor keltem fel éjszaka a Blackhawks miatt. Irtózatos szám jön ki, tök beteg, csoda, hogy állandóan karikás a szemem? Ráadásul egy rakás éjszakai bulit lemondtam a meccsek miatt. Mint például 2000 októberében, amikor a veresi Meli diszkóban, éjjel fél háromkor elém toppant egy haverom, hogy zsír, megismerkedett két csajjal, lépünk. Miközben ő még legurított egy italt a kidobókkal, én kinyírtam a bulit: mondtam a csajoknak, hogy hiába várnak, fél óra múlva jégkorong-meccset hallgatok rádión, velünk biztos nem jönnek haza. Sosem felejtem el az értetlen képüket, szerintem azóta se hallottak ekkora állatságot…
Közben szálingóznak a chicagói újságírók, befut mellém Eddie Olczyk, egy laza Hi-jal köszönt, majd érkezik Troy Murray, Steve Konroyd és Jamal Mayers. Ma már kollégák, az én oldalamon állnak, korábban négyen együtt 3755 meccsen léptek jégre az NHL-ben. Szóval illusztris banda, mind elsétál mögöttem, mellettem, Murray-nél távcső is van, azzal kémleli a jeget.
A meccs előtt Marian Hossát köszöntik, mert 500 gólnál jár. Leoltják a fényeket, vörös szőnyeget terítenek a jégre, Hossa kisétál a családjával, karjaiban a legkisebb lányával. A Blackhawks elnöke belekezd a beszédébe, a játékost méltatja, közben Hossa kislánya megfogja a papa orrát. A közönség látja a kivetítőn, 21 ezer ember derül a jeleneten, McDonough elnök felnéz a papírból, érzi, hogy valami történt. Szurkolok neki, hogy reagáljon valami szellemeset, de nem sikerül, fapofával Hossa és a kislány felé fordul, mint az a szigorú tanár, aki a nézésével is helyre inti a renitens nebulókat.
A meccs nem vonul be történelembe. Az első harmadban Toews megtisztel, az első gólját szerzi a szezonban, emberelőnyben a jobb oldali körből kilövi a rövid felsőt. Szokásos mestermunka. Az ünnepelt, Hossa ad egy gólpasszt Anisimovnak, majd bevág egy üres kapust, 3-0-ra nyerünk. Rongyolok le az alagsorba a többi újságíróval, és ekkor megtörténik a baj: nem engednek be interjúzni, mert előzetesen nem kérvényeztem. Amatőr malőr, ugyanaz a rendszer, mint az Eb-n volt, az akkreditáció mellé külön kártya kell a sajtótájékoztatóra és külön a játékosokhoz. Kicsit bosszant az ügy, de aztán lelepleződöm magam előtt: annyi élmény ért, hogy nem is fáj annyira.
(Folytatom, még két meccsel)
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10059) |
|
------------ A hoki kapusok nem egészen normálisak. Amióta az ember felegyenesedett, a faj túlélését annak a szabálynak a betartása biztosította, hogyha valami kemény és potenciálisan halálos tart feléd nagy sebességgel, akkor húzz el az útjából - Jim Taylor |
|
|
|
|
|
Örülök, hogy összejött. Vicces, mert az első 15 percben amerikában (Newarkban) én is beszartam a négusoktól.:)
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10059) |
|
|
|
|
|
|
|
Az eredeti hozzászólás módosítva lett a felhasználó által! A két Stars elleniről csak annyit, hogy a mi szempontunkból nem is játszhattunk volna velük jobb időpontban, mivel vannak erős hiányzóik. Ha esetleg úgy alakul, hogy év végén pariba leszünk a divízió győzelemért akkor ez a 4 pont nagyon benne lesz, hiszen a Stars (és mellette a Blues) ott lesznek a top-on.
Kár volt a második meccs vége előtt gólt kapni, és így egy pontot adni az ellennek, de Darling mákbravurjánál ezt visszakaptuk. Amúgy meg a Dallas simán rászolgált a pontra.
Öröm nézni, milyen élvezettel játszunk, Q is nyugodt, a játékosok felszabadultak, és ez meg is látszik az eredményességen. Minél tovább tart ki a lendület, annál hamarabb lehet készülni a PO-ra... de az még nagyon messze van, és el is kell jutni odáig azé
PK úgy néz ki végre kiegyezett fortunával, és a nagy bombák nem akadnak be olyan rendszerességgel, mint az év elején... már majdnem elértük a 66%-ot
|
| |
|
|
|
|
Az irigység semmi ahhoz képest amit most érzek, de pozitív értelemben... kicsit képzavar ugye?
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10059) |
|
|
|
|
|
|
|
Már most köszönjük!!!
És hosszú legyen.
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10059) |
|
|
|
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10059) |
|
|
|
|
|
|
|
Szóval... Az volt a terv, hogy keresek egy olyan hétnapos periódust, amikor a legtöbbször játszik otthon a Blackhawks. Október 30 és november 3 között minden másnapra jutott meccs, sorrendben Kings, Flames, Avs volt menet.
Szeptemberben elintéztem a lényeges dolgokat, repjegy, szállás és akkreditáció. Az előszezon alatt megkaptam a zöldjelzést az NHL-től, majd a chicagói médiafőnök is jelezte, hogy várnak. Sokat agyaltam a szálláson, végül úgy döntöttem, hogy a United Centerhez legyen közel, és a belvároshoz busztávra. Utólag azt mondom, jó döntés volt, de az első nap még baromira bántam.
Az O'Hare reptérről egyórás út várt rám metróval. Érdekesség, azon a vonalon kétszer van Western, és kétszer Harlem megálló, szóval észnél kell lenni. Nekem a második Westernnél ért véget a menet, leszálltam kábé a semmi közepén, kisétáltam az állomásról, és irányba vágtam magam. Jobbról-balról száguldoztak a kocsik, de gyalogossal nem találkoztam, egyedül zötyögtem a járdán a gurulós bőröndömmel. Aztán felbukkant egy hajléktalan bibliával a kezében, majd egy feka, akinek csak az egyik lábán volt cipő. Aztán egy újabb szakadt feka, és egy újabb... A szar belém fagyott. Aztán egy feka házaspár rámköszönt, én meg kábé magam alá brunyáltam. Megkérdezték, hova, merre, miért. Mondták, hogy hű de cool, meg jaj de cool, érezzem jól magam.
Az Airbnb-n foglaltam a szállást, mire elértem a helyszínt a South Bell Avenue-n, kőkeményen leizzadtam. Ha a Google Earth-ön megnézitek, a Western Blue Line Stationtől a South Bell tíz percre van gyalog. Hát, életem egyik legparásabb tízperce volt. Házigazdám mosolyogva fogadott, lesétált a lépcsőn, előbb akkurátusan balra és jobbra nézett, hátha támadnak a jetik, majd kinyitotta a kaput. Ez fasza lesz bazmeg.
A ház tök rendben volt, a srác kezembe nyomott egy kulcscsomót, mert a kapun kívül még két belső ajtó "védte" a kérót - Kennedy képek voltak a falon, a legtöbb a Life címlapjáról. Nem kertelt, elmondta merre ne menjek, és merre igen. Ha betartom, semmi baj nem lesz. Hát, én úgy beszartam, hogy azt mondtam, oké, a három Blackhawks-meccsre kimegyek, a többi napot a takaró alatt töltöm.
Este rámcsörgött a házigazda, hogy menjek le, megmutatja a belvárost, kocsikázunk. Gondoltam fasza, legalább látok valamit. A háztól jobbra, balra és megint jobbra fordultunk, és máris a West Madisonon voltunk, kocsival két perc a United Center. Este hét körül mentünk, éppen akkor játszott a Bulls.
Megláttam a United Centert és végem volt. Lassan gurultunk, minden fényárban úszott. Láttam Mikita és Hull szobrát, plusz a 2000-ben emelt nagy Blackhawks emlékművet, amire a huszadik század összes chicagói játékosának nevét felvésték. A belváros, a Loop is lenyűgözött, mire visszaértünk eltűnt belőlem a para, másnap reggel már buszoztam is nézelődni.
Szóval a lényeg. Vasárnap hatkor volt a Kings elleni meccs, én már háromkor ott voltam. A Mikita-Hull emlékmű mögött kellett bemennem, útlevél ellenőrzés, nyakamba akasztották a passt, és mondták, hogy mehetek.
Oké, de merre? Hát arra le, az öltözők felé. Jaaa, hát nyilván, de hülye vagyok. Lenyomtam az ajtó gombját és beléptem az alagsori folyosóra. Jobbra Jordan, Pippen, Paxson, Kukoc és Rodman képe talajtól plafonig, balra ajtók felirat nélkül, majd indiánfejjel... Nyeltem egy nagyot, aztán Away team locker room, kívül óriási Kings-logós hokitáskák, majd Media Work Room. Aha, megérkeztem.
Csak néhányan lézengtek benn, a terem másik felében kajálda. Leültem az egyik kivetítő alá, épp a Green Bay meccsét mutatták. Bejön egy fazon, azonnal felismerem, ez John Wiedeman, rádiós. Fejével a tévé felé bök, Rodgersről kérdez valamit, de nem értettem pontosan. Mondom neki, ki vagyok, miért stb. Erre felkarol, oké come on, majd ő körbe visz, és mindenkinek bemutat.
- Itt balra a játékosfeleségek, barátnők szobája, egyelőre üres, ott VIP étterem, de nyugi, ugyanaz a konyha főz ránk is, ki kell próbálnod. Oh hello, Denis, ő itt Tamas, képzeld Magyarországról, oh, great, howyoudoin Tamas, baaazmeeeg ez Denis Savard, oh anyám, hát minden fasza, és már ott sem vagyunk, lifttel fel a hetedikre, kinyílik, szembe a falon A4-es papíron a média tribün beosztása, John megkeresi a nevem, és a helyemhez kísér. Enyém a 63-as három napig. Lenézek, még üres a United Center. Ezt is megérte az aréna: története során először én vagyok az első a lelátón.
(Folytatom)
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10054) |
|
|
|
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10054) |
|
|
|
|
|
|
|
ha PO-ban találkoznánk kérlek ne menj meccsre
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10054) |
|
|
|
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10054) |
|
------------ Suter, Weber, Jones, Girard, Subban, Ellis.. |
|
|
|
|
|
Chicago városa hálás lehet nekem, sosem látott sikerhullámot kreáltam: október 29-én érkeztem, akkor még a Cubs 1-3-as vesztésre állt a döntőben. Aznap a Bulls nyert otthon, a Cubs szépített, másnap a Blackhawks legyőzte a Kingst. Hétfőn a Bears meglepte a Vikingst, a Bulls megint győzött. Kedden a Blackhawks lenyomta a Calgaryt, a Cubs pedig egyenlített. Szerdán a Cubs 108 év után megnyerte a bajnokságot, csütörtökön a Blackhawks simázott az Avs ellen. Részletek később előzetesen annyi: a United Center környéke elég változatos, nem kapott el a maximális biztonságérzet, a boltokon nincs kívül kilincs, csak belülről nyithatók...
|
| |
|
|
|
|
megforditottuk,jó meccs is volt végig
|
| |
|
|
Válasz Kbit hozzászólására (#10052) |
|
|
|
|
|
|
|
Az a második gól.... Gyönyörű belsőzés. .. Jaaa, tényleg az nem rugó mozdulat....
Amúgy jobban megy eddig a Starts , ők PO meccset tolnak, mi láthatóan nem akarunk belemenni.
Nem bírok már fent maradni, pedig jó meccs.
|
| |
|
|
|
|
megvan az Avs is,és mintha javult volna a védekezésünk is...
|
| |
|
|
|
|
Az eredeti hozzászólás módosítva lett a felhasználó által! Nekem is a tegnapi volt a második meccs amit végignéztem, így véleményt nem tudok róluk formálni, de az bitos, hogy mivel még fent van Kempny, és játszik is, Q lát benne valamit amit pl. Laddyben nem látott.
Ami feltűnt, hogy a Kings mennyire formán kívül van, és az, hogy Rozsival még mindig itt van
Hosszú még a szezon, de az biztató, hogy ha a PK végre 80% körül működne, akkor még jobban állnánk... de az az 50% arcpirító volt
Anisimov élete formájában van, élvezzük, ahogy a szezont is, egyenlőre nincs okunk panaszra, minden jól alakul.
|
| |
|
|
|
|
értem. hát nem úgy néz ki hogy ilyen képességü lenne,egyelöre legalábbis.
|
| |
|
|
Válasz Centurio hozzászólására (#10048) |
|
|
|
|
|
|
|
Rosszul fogalmaztam, szóval egy jó védekező ember lehetne, de nem úgy néz ki, hogy megvan benne.
|
| |
|
|
Válasz bismarck hozzászólására (#10046) |
|
------------ WIN OR LOSE, WE LOVE OUR SENS! |
|
|
|
|
|
nem mondom hogy sima volt a Kings elleni meccs...
|
| |
|
|
Válasz bismarck hozzászólására (#10046) |
|
|
|
|
|
|
|
Hjalmarsson utód? remélem nem igy is elég fing a védelem
|
| |
|
|
Válasz Centurio hozzászólására (#10045) |
|
|
|
|
|
|
|
Azt én is mert azután nem is gondoltam, hogy pályára engeditek.:-)
Ő lenne az Hjalmarsson utód amúgy?
|
| |
|
|
Válasz bismarck hozzászólására (#10044) |
|
------------ WIN OR LOSE, WE LOVE OUR SENS! |
|
|
|
|
|
ami engem illet a Devils elleni meccsünk volt az elsö amit idén megnéztem,nem volt rossz meccs,de idén nem sok jót tudok eddig a csapatról mondani. csak remélem hogy Kempny nem a Világ Kupa-formáját fogja játszani...
|
| |
|
|
Válasz Centurio hozzászólására (#10043) |
|
|
|
|
|
|
|
Valamint Kempny-röl? Belenéztem a Devils elleni mecsbe, de inkább aludtam, pedig az a pár perc tetszett.
|
| |
|
|
Válasz hoholla hozzászólására (#10042) |
|
------------ WIN OR LOSE, WE LOVE OUR SENS! |
|
|
|
|
|
Srácok,, FORSLING-ról mi a vélemény?
|
| |
|
|
|
|
Az mi már, hogy Panik vezeti a góllövő listát?
Amúgy meg ez a két derby kikészített, ha így játszunk továbbra is, az összes hajam ki fog hullani, és a szomszédok fel fognak jelenteni előbb utóbb... Valaki meg a helyszínen fog a jövő héten any*zni
Remélem ír majd egy rövid beszámolót a "kolléga"
|
| |
|
|
|
|
Na ez most már tényleg katasztrófa amit PK-ban művelünk!
Ha nem lesz változás rövid időn belül, csak rohanhatunk a többi csapat után.
|
| |
|
|
|
|
Akkor nyomasd a letszgóhóksz-ot
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10036) |
|
|
|
|
|
|
|
na hát,Hossanak megvan az 500, és az oroszaink is elkezdték a pontgyártást Kanerrel együtt bár ez a 4-1-röl 3 perc alatt 4-4 erös volt
|
| |
|
|
Válasz Vazquez hozzászólására (#10036) |
|
|
|
|
|
|
|
Jövő héten megyek meccsre, Kings, Flames, Avs otthon, csak kicsit vagyok betojva
|
| |
|
|
|
|
Az eredeti hozzászólás módosítva lett a felhasználó által! A két vereségek után megnyomtuk a Panik gombot
Schmaltz is meglötte az elsöt Hossa is meglöhetné már az 500-at,bár közel volt ma hozzá
V
|
| |
|
|
Válasz Kbit hozzászólására (#10034) |
|
|
|
|
|
|
|
Az eredeti hozzászólás módosítva lett a felhasználó által! A két vereségek után megnyomtuk a Panik gombot
Végre nyertünk, de sok meló kell még..
|
| |
|
|
|
|
Tavaly kábé egy sor működött az alapszakaszban, a másik hármat folyamatosan kereste Q. Most felbontotta azt az egyet, minden sorunk esetleges, egyelőre nem érzik egymást, minimális összhang. Szerencsére nem kell minden este ilyen védelmek ellen nyomni, mint a Blues meg a Preds.
|
| |
|
|
|
|
Nem mondom, hogy jól játszottunk, de nem érdemeltünk vereséget..
3 ekkora bomba... Nem jó ez a simple box PK felállás.. Rajtunk kívül szinte minden csapatnak van nagy lövője.. Nem is csoda, hogy edzéseken nem derül ki, hogy nem működik jól.
|
| |
|
|
|
|
a szokásos szundikálással kezdjük az idényt úgy tünik...
|
| |
|
|
|
|
Az eredeti hozzászólás módosítva lett a felhasználó által! Miért, a helyzet kihasználás már most jó? :)
10 éve ilyen meccsen nem lőttünk gólt..
Keith meg rendes volt, nem engedte, hogy Kane-nek ciki legyen.
|
| |
|
|
|
|
Remélem nem lesz igazam, de szerintem a 7 szűk esztendő következik... Egy meccs után nem lehet ítélni, de ez az állomány erős frissítésre szorul, a kiégettek nem lesznek újak... Még egyszer: ne legyen igazam!
|
| |
Prospect
|
|
|
|
|
|
|
|